A téli szünet röviden

Az elmúlt két héten téli szünet volt, legalábbis a gyerekeknek, ugyanis nekem bent kellett lennem a napköziben, ami működött a szünet alatt. Lengyelországban a napközi máshogy működik, mint Magyarországon, ugyanis

itt nem az van, hogy iskola után van csak, hanem reggel 7-től egészen 5-ig működik, és óráik előtt és után is bejönnek a gyerekek. Persze a szünet alatt teljesen megváltozott a nyitvatartási rend, csak reggel 9-től délután 3-ig foglalkoztatta a gyerekeket.

Ez alatt a két hét alatt megtapasztalhattam az önkéntes programom egyik előnyét, ugyanis a rendkívüli nyitvatartás mellett, a napközi működése is megváltozott. A helyett, hogy egész nap a napköziben örjítettek meg a gyerekek, programokat szerveztek nekik, és mindennap máshova vittük őket. Normál esetbe ugye velem együtt hárm önkéntes dolgozik az iskolában, azonban az egyik héten csak ketten voltunk, a másikon meg csak egyedül segítettem. A programok változatosak voltak és általában az egész időt kitöltötték, például múzeumokba, színházba, és úszni is vittük őket. A legjobb az egészben az volt, hogy ingyen látogathattam.

Az első nap számomra nem volt túl érdekes, hiszen kulturházba vitték a gyerekeket, ahol táncoltak, karaokeztak és ékszereket készítettek, én csak olvastam egész végig. Azonban felfigyeltem, mikor azt mondták, hogy magyarországról származik a szén amiből csinálták az ékszert.  A napot egy heves hógolyózás zárta, gyerekek az önkéntesek ellen, kár hogy aznap otthon hagytam a kesztyűmet.

Második nap az uszoda következett, ahol megtudtam, hogy igen olcsó a bérletek ára. Csak azért nem öltöztem át, mert a nagymedencébe nem ment senki, és a kisedence nagyjából boka áztatónak lehetett nevezni.

Harmadnap jött a színház. Egy gyermek színház fesztivál utolsó napjára beestünk. Itt kellett csak fizetnem, de megérte, életem legjobb alvása volt. Bealudtam a dzungel könyvének nevezett valamin, azért mondom ezt, mert nem mondhatom, hogy  kicsit is hasonlított rá, abban a pár peerben, amit láttam.  A pláne az egészben, hogy kétszer annyit utaztunk, mint az előadás időtartama.

Utána következett az a heti legélvezetesebb program számomra, a Hadtörténeti Múzeum. Amíg a gyerekek egy workshopban vettek részt, én körbenéztem egy kicsit. Igaz képeket, nem tudtam készíteni, akkor. A workshop után beáltam fotósnak, hisz mindegyik gyerek le akarta ényképeztetni magát egy sisakal és gépfegyverrel, és csak nekem volt kamerám a mobilomon. Ezek után egy órát lövöldöztünk egy tankra, ami ránk támadt.

Az utolsó napra volt tervezve a planetárium, de a levegő szenyezettsége miatt ezt le kellett mondani, és helyette moziba mentünk, ahol a Jurassic Worldöt néztük meg. Egészen élvezhető volt a folyamatos gyereksikongatások mellett. Na jó, az iskola nem akar egy pert se, így egy gyerekeknek megfeleő filmet néztünk meg, neveztesen a Snoopy filmet.

A második hét betegség miatt, két nap szabadsággal indult.

Ha tetszett a cikk, itt akár meg is oszthatod.

Facebook
Facebook
Google+
https://otszazalek.com/2016/10/a-teli-szunet-roviden
RSS
%d blogger ezt szereti: