A beszéd csak félreértések forrása. De akkor hogyan kommunikáljunk? + 3 tipp

A fenti mondatot Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című könyvből ismerjük, s a mai cikkünkben azt nézzük meg, hogy mit rejthet e mondat mögöttes tartalma, Illetve, hogy miként tudunk tudatosan kommunikálni úgy, hogy a beszéd ne legyen a félreértés forrása.

Az utóbbi időben valahogy rendre előjön az írásaimban az emberi kommunikáció valamely formája. Így volt ez a Tegezzem vagy magázzam? vagy a Néhány hasznos tipp a sikeres társas élethez cikkemben. Most a beszéddel, mint mindennapos kommunikációs eszközünkkel kapcsolatban osztok meg néhány gondolatot, érvet, észrevételt.

Hányszor hallottuk azt, hogy „nem érted, amit mondok”, „nem tudom úgy átadni, ahogy az volt” „nem az volt a fontos, hogy azt mondtad, hanem, hogy milyen hangsúllyal”.  Ez a három mondat három különböző verbális kommunikációs jelenségre hívja fel a figyelmet. Vegyük sorba.

Nem érted, amit mondok.
Előfordul az, hogy valamit szeretnék elmesélni, elmondani a másiknak, de vagy mi érezzük úgy, hogy nem tudjuk megfelelően elmondani azt, ami bennünk van vagy a másiknak nem érti, hogy mit is akarunk neki mondani. Lehet nem volt meg a kapcsolódás (rapport) a másikkal vagy nem léptünk be az ő világába (nem használjuk az ő modalitásait) vagy lehet ő nincs éppen abban az állapotban, hogy azt be tudja fogadni.

Tipp: Gondold át, hogy megvolt-e a fenti két pont  (lent találhatsz forrást hozzá) és hogy valóban ez az a helyzet, amikor a másik befogadó.

„Nem tudom úgy átadni, ahogy az volt.
Vannak élmények, amiket szeretnénk megosztani a másik féllel, ám mivel ő nem volt ott, nem élte át, teljesen mást jön le neki ebből a dologból. Ekkor előbukkanhat némi rossz érzés, hogy (pl. az örömünket) nem tudjuk teljes mértékben megosztani, de jellemzőbb, hogy elmondjuk, a másik pedig jelzi, hogy megértette és vége. Vagy egyszerűen csak bennünk akadt meg a szó, nem találjuk a megfelelő szavakat.

Tipp: próbáljunk meg visszamenni az adott helyzetbe. Ha ez egy örömteli dolog, akkor a bennünk lévő öröm (és esetleg lelkesedés) úgy is átragad a másikra és így a kommunikáció is eredményesebb lesz.

Nem az volt a fontos, hogy azt mondtad, hanem, hogy milyen hangsúllyal.
Ez főként indulatosabb megszólalásoknál szokott előfordulni.
Soaz élőszavas kommunikációkszor nem az a fontos, hogy mit mondunk, hanem hogy miként tesszük azt. A szakik szerint csak 10% a kimondott szavak jelentősége a kommunikáióban. 90%-ban a testbeszédünk és a hangsúlyunk, hangszínünk lesz a mérvadó.

Tipp: Tanulmányozzuk a saját, illetve mások kommunikációját is. Olvassunk testbeszédről és asszertív kommunikációról szóló szakirodalmat.

Természetesen a fenti kommunikációs jelenségek csak kis szeletei a nagy egésznek. A kommunikációt még számos dolog befolyásolhatja (a felek aktuális fizikai és érzelmi állapota, az előzetes percepcióink, ítéleteink, gondolataink, ego, projekció, tovább vagy túl gondolások és a többi).

Ha tudatosan akarunk jól kommunikálni és szeretnénk, hogy a beszéd ne csak a félreértések forrása legyen, akkor olvassunk és figyelünk oda a másik és magunk jelzéseire.

A cikk alapjául szolgált:
– Stenger Györgyi (2015): A változás művészete. NLP az alapok alapja.
– Sue Hadfield – Gill Hasson (2017): Asszertivitás – Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?
– A kiemelt képet itt találtuk.

Facebook
Facebook
Google+
https://otszazalek.com/2017/12/a-beszed-csak-felreertesek-forrasa-de-akkor-hogyan-kommunikaljunk-3-tipp
RSS
%d blogger ezt szereti: