Agyrobbanás – Mit teszek a céljaimért nap mint nap? – első bejegyzés

A következő egy évben minden héten összefoglaló jelleggel megismertetem veletek, hogy mit teszek, vagy éppen nem teszek céljaim eléréséért. Szeretném megmutatni, hogy az apróbb tettek is összességében hatalmas változásokat képesek generálni, és hogy akkor sem kell elkeseredni, ha valami nem úgy vagy nem akkor jön össze, ahogy előre terveztük.

2018-ban sok minden változni fog az életemben. Legalábbis az évkezdet erősen ebbe az irányba mutat. A 2017-es évet elég zűrösen sikerült lezárni,novemberben munkát váltottam, ami nagy reményekkel kecsegtetett, de sajnos mégsem úgy alakultak a dolgok ahogy szerettem volna. Így aztán újra munkát keresek, ami miatt ténylegesen elgondolkoztam azon, hogy itt az ideje saját lábra állni, és nem függeni más munkaadóktól. A fő célom ebben az évben az, hogy ha ez nem is fog teljes mértékben bekövetkezni, legalább megtegyem az első lépéseket ebbe az irányba. Az egyik ilyen első lépés, hogy megalkossam az egyesület segítségével a Célkontroll önismereti foglalkozás online változatát. Szintén ezen célok elérése érdekében csatlakoztam a TFK (Tudatos Fiatalok Közössége) kÖr-höz, amely az első találkozó alkalmával messze felülmúlta az elvárásaimat. Ebbe a közösségbe teljesen különböző területről érkező emberek lényegében nagyon hasonló célokkal érkeztek. Megtalálni önmagukat, megtalálni a céljaikat, segíteni másokon, elérni a már kitűzött céljaikat, és elsősorban nem bedarálódni az állandó értelmetlen mókuskerékbe. Hihetetlenül támogató és elfogadó, magas tudású társaság gyűlt itt össze, ami az elkövetkezendő egy évben nagy valószínűséggel remek dolgokat fog megalkotni.

Az első találkozó alkalmával kaptunk egy kihívást, miszerint minden nap le kell írnunk, hogy aznap mit tettünk, vagy mit nem tettünk azért, hogy elérjük a céljainkat. Én összefoglaló jelleggel ezt minden héten szeretném veletek megosztani, itt az Ötszázalék oldalán.

Tehát miket tettem illetve nem tettem az elmúlt egy héten:

Kedden megtörtént a címben említett agyrobbanás, vagyis ellátogattam a TFK kÖrbe, ahol a YearCompass évrendező füzet (melyről itt olvashattok bővebben) tervezős részét töltöttük ki, legalábbis néhány részét. Itt futott át az agyamon először az a gondolat, hogy most ugyanabban az érzelmi helyzetben vagyok, mit három évvel ezelőtt, csak akkor a párkapcsolatok terén jött egy utolsó hatalmas gyomros, most pedig a karrieremben. Akkor is azt éreztem, hogy na most volt elég, nem érdekel semmi kezembe veszem az irányítást és úgy fogok élni, ahogy az nekem tetszik. Most is ugyanezt érzem, ami bátorságot ad ahhoz, hogy belekezdjek a függetlenebb karrierútba.

1. TFK kÖr

Szerdán rendezvényszervező munkákat böngésztem a neten, mert úgy döntöttem egyszerűbb lesz emellett a munka mellett a tanácsadást és tréningeket gyakorolni, megtartani, mint fordítva, vagyis kötött tanácsadói munka mellett rendezvényt szervezni. Meg a kettőt nagyon jól össze is lehet kötni. Rengeteg helyre elküldtem az önéletrajzom. A lakásom csinosítása érdekében végre felbontottam az összes költözködős dobozt és elkezdtem kipakolni, elrendezni a dolgaim. Ettől persze most óriási kupleráj van és csak csapásokon lehet közlekedni, de valahol el kellett kezdeni.

A következő nap viszonylag eseménytelen volt, reggel elmentem egy interjúra, elküldtem még egy-két helyre az önéletrajzom és átmentem anyukámhoz felkutatni a nyelvvizsgám, mert természetesen az is valamelyik doboz mélyén lapult és szükségem volt rá az egyik megpályázott pozícióhoz. Csodálatos módon előkerült.

Végre leültem megírni ezt a bejegyzést. Eddig egyik nap sem sportoltam. Ez az első pénteki nap a TFK kÖr találkozó óta és felvettek rendezvényszervezőnek!!!!

Szombaton végre nem volt semmi előre megbeszélt elfoglaltságom, ezért végre nagyjából felszámoltam a dobozokból kipakolt elképesztő mennyiségű kacatból készült csapásokat, és fogalmam sincs mennyi ideje először elmentem ruhát vásárolni. Egész nap teljesen egyedül voltam és ez baromi jól esett. A hétvége második napján elmentem egy fotózásra, még korábban beszéltük meg egy fotós sráccal, hogy tfcd alapon (kölcsönös portfólió bővítés céljából) készít rólam portré képeket, oda felé írtam egy másik fotós lánynak, akivel sikerült lebeszélni egy újabb fotózást, szóval életem ezen apró szegmenséért is tettem egy keveset. A napot és a hetet egy nagyon vicces társasjáték party-val zártam, szóval némi social life-ra is jutott idő.

Újra elkezdődött a hét, délelőtt elmentem az új munkahelyemre egyeztetni a részleteket a kezdéssel kapcsolatban, nagyon kedvesek voltak, tetszeni fog a hely azt hiszem. Kíváncsian várom az ezzel járó újabb kihívásokat, január 22-én kezdek. Ma, vagyis kedden nem tervezek semmi különöset, otthon leszek és főzök takarítgatok, hogy a környezetem készen álljon a következő hét eseményeire. Ezzel a kihívással kapcsolatban az első és legmarkánsabb gondolatom az, hogy számomra elképesztő módon tényleg minden nap tettem valamit a céljaim eléréséért, pedig ezeket szinte meg se éreztem. Ha nem gondolkoztam volna rajta, és nem írom le észre se veszem, hogy ezeket megtettem magamért, ennek tanulsága képen pedig felmerül bennem a kérdés, hogy ha ennyi dolgot tettem különösebb megterhelés nélkül, akkor mennyi mindent tehetek még. Meglátjuk. A jövő heti bejegyzésemben lehet még több dolog fog szerepelni. Most már tényleg nekiállok sportolni!!! 😀

Ha tetszett a cikk, itt akár meg is oszthatod.

Facebook
Facebook
Google+
https://otszazalek.com/2018/01/agyrobbanas-mit-teszek-a-celjaimert-nap-mint-nap-elso-bejegyzes
RSS
%d blogger ezt szereti: