A Mentorháló Pedagógiai Esték című programsorozat keretében Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogász izgalmas előadásán jártunk Szegeden az IH rendezvényközpontban 2018. október 15-én.
Dr. Gyurkó Szilvia Gyermekjogi szakértőként 15 éve aktívan küzd a gyerekek jogaiért, erőszak elleni védelméért. 2015-ben alapította a Hintalovon Alapítványt. Korábban az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatója, 2005 és 2012 között az Országos Kriminológiai Intézet kutatója. Fontos állomás volt szakmai fejlődésében a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesületben, valamint az ESZTER Alapítványban eltöltött időszak. A 2015-ben megjelent, gyermekjogokkal és válási problémákkal foglalkozó Rám is gondoljatok című könyv szerzője. (forrás)
Néhány kérdés, amire mindenki szeretné megkapni a választ: Mire van szüksége egy gyereknek a demokráciában? Mit jelent ma Magyarországon gyermeknek lenni? Vajon hány éves korig gyerek a gyerek? Egyáltalán meg lehet ezt pontosan határozni? Mikortól lehet büntetni egy gyereket?
Ma Magyarországon 14 év a büntetőeljárásban az alsó korhatár, viszont némely bűncselekmények esetében (rablás, gyilkosság) már 12 éves kortól büntethetővé válik a gyermek.
A 80-as években az Egyesült Államokban egy bíró egy 13,5 éves fiú ügyében ki kérte egy neurobiológus véleményét is, hiszen nehéz volt eldöntenie, hogy valójában a 13,5 éves gyerek tudta-e, hogy mit csinál vagy sem? A neurobiológiai kutatások akkoriban kezdtek népszerűek lenni és azt mondta a felkért neurobiológus, hogy a homloklebeny fejlettsége három fontos dolgot árul el egy személyről:
⦁ Mennyire vagyunk autonómok, mennyire vagyunk önállóak?
⦁ Mennyire tudjuk felmérni a tetteink következményeit?
⦁ Hogyan tudjuk kontrollálni az impulzivitásunkat?
Ez a három terület 18-21 év kor között éri el a 100%-os szintet. Fontos megjegyezni, hogy az életkor nem kronológiai tény.
A következőkben az előadáson elhangzott jelenleg élő négy gyermekjogi iskola és három kulcskérdésre adott válaszai kerülnek bemutatásra:
| Gyermekjogi Iskolák/Alapkérdések | Patriarchális | Jólléti | Emancipációs | Szabadelvű iskola |
| A gyerek van vagy lesz? | A gyerek lesz. | A gyerek van és lesz is. | A gyerek van és lesz is. | A jelen a legfontosabb. |
| A gyermek kompetens az őt érintő kérdésekben döntést hozni? | Nem kompetens. | Nem kompetens, de bebizonyíthatja az igazát. | Alapvetően kompetens, kivéve ha bebizonyosodik, hogy nem. | Kompetens. |
| Mennyire kell védeni a gyereket? | Védeni kell a gyermeket. | A védelem a legfontosabb, de a gyermek fejlődését kell szolgálnia. | A védelem nem olyan fontos. | A védelem nem fontos, a saját jogait tudnia kell megélni. |
A gyermekjogi szakértő kiemelte, hogy fontos a gyermekeket bevonni a mindennapi döntéshozatalba, a szülők hallgassák meg a véleményüket, ötleteiket, hiszen a demokráciában mindenkinek van joga a saját véleményét kifejezni. Gondoljunk csak bele, hogy egy válás során a szülők gyakran csak saját magukra gondolnak és azt hiszik, hogy ahogy ők gondolják az biztos a gyermeknek is jó. De ki kérdezi meg a gyermeket, hogy szeretne-e találkozni a másik szülővel, akivel nem él együtt? Sokszor észre sem veszik a válófélben lévő szülők, hogy mekkora kárt okoznak a gyermeknek.
Mindig nehéz kérdés az óvoda- és/vagy iskolaválasztás. Feltételezzük, hogy a szülők ismerik gyerekeiket, tehát annak megfelelően választanak oktatási intézményt, de ez tényleg így van? Biztos mindig a gyermek egyéniségének megfelelő iskolát választanak a szülők, vagy inkább saját magukat nézik, hogy nekik, hogy egyszerűbb megoldani a óvodába/iskolába járást, milyen elfojtott vágyaik vannak, amelyeket ki akarnak a gyermekre vetíteni vagy éppen mely iskolák felelnek meg az elvárásoknak? Az óvoda- és/vagy iskolaválasztás során a szülőknek el kell engedniük azt, amit nagyon szeretnének és figyelembe kell venniük a gyermek személyiségét és igényeit.
A gyerekek igénylik a minőségi időt, amit a családjukkal tölthetnek. Gyakran előfordul, hogy olyan családokban, ahol az anyagi biztonság megvan, viszont az érzelmi biztonság nem megfelelő. Ezeknél a családoknál a gyermek mindent megkap, amire – a szülők azt gondolják – hogy vágyik pl.: új mobiltelefon, viszont az érzelmi támogatást, biztonságot nem. Ekkor gyakran megtörténik az, hogy a gyermek olyan dolgokat csinálni, ami nem helyes – esetleg törvénybe ütköző – csak azért, hogy figyeljenek rá a szülei. A tárgyi javak nem helyettesítik az szülő-gyermek kapcsolat adta érzelmeket és az együtt töltött minőségi időt.
Segítség digitális szülő vagyok. Mit is jelent ez? Napjainkban a szülőknek nagy felelőssége van abban, hogy a digitális eszközök használatát megtanítsa a gyerekének. Gondoljunk csak bele abba, hogy amikor biciklizni tanultunk, akkor nem az M5-ös autópályán kezdtünk, hanem először a szüleink segítségével, egy kis idő elteltével önállóan a szülők mellett, majd sok sok gyakorlás után teljesen önállóan is elindultunk biciklizni. Ugyanezt a szisztémát kell alkalmazni a digitális eszközök tanítása során. Sokan ott követik el a hibát, hogy az újonnan megszerzett eszközt odaadják a gyermeknek anélkül, hogy bármit megtanítottak volna neki az eszközről. Azonkívül, hogy az online térben való eligazodást meg kell tanulni/tanítani az is fontos, hogy megtanítsuk a mai gyerekeknek, hogy az unalom nem rossz, viszont annak elűzésére nem feltétlen mindig a legjobb módszer a digitális eszköz használata és online térben való szörfölés, hanem azt másképp is el lehet űzni pl.: barátokkal való szabadban játszás, szülőkkel való társasjátékozás, kedvenc könyv elolvasása stb. Azok a gyerekek, akik gyakran elvesztik az időérzéküket az online térben való időtöltés során, és a kedvenc offline tevékenységüket elhanyagolják, jó eséllyel válnak függővé.
Három ajánlás a szülők részére:
- A gyerekek szobájába minél később kerüljön digitális eszköz (tv, számítógép, laptop stb.).
- A vacsora, a fürdés és az alvási időszak során kerüljük el a digitális eszköz használatát.
- A családi étkezések során mindenki hagyja az étkező asztaltól távol a mobiltelefonját és koncentráljon a családtagokra, élvezze az együtt töltött időt.
Köszönjük a Mentor(h)álónak a lehetőséget!
Erdős Melinda
