Nekem az idő

Olvasási idő: 3 perc

 

Köszi, de rendben van a napirendem. Teljesen jól kihasználom a napi 24 órámat, mindenre marad időm, amire szeretném, nincs szükségem külső segítségre.

Mondjuk a múlthéten sikerült visszarázódnom, mert előtte történt az a dolog, és teljesen kiborultam, semmihez nem volt kedvem. Úszott az egész lakás és hétvégén is dolgoznom kellett, hogy utolérjem magam. Totál elfáradtam. Na meg nyáron, mások se dolgoztak annyira és teljesen motiválatlan voltam. Kicsit akkor is megcsúsztam…de néhány hét után már nem sajnáltam annyira magam, sikerült visszarendeznem az időket az életemben.

Miért kérdezel az időperspektíváról? Annak semmi köze a napi időbeosztásomhoz.

Vagy mégis?

Nagyjából ez a beszélgetés zajlott le akkor, amikor felfedeztem az időperspektíva hatását az életemre. Mert a helyzet az, hogy igenis kihat a mindennapjainkra, nem is kicsit.

Ahogy mindannyian más személyiséghez tartozunk, mások az életkörülményeink, a neveltetésünk, úgy az idővel is máshogyan bánunk, de hogy tiszta képet kaphass rólam és a tapasztalatom útjáról : én egy introvertált, meglehetősen elemző beállítottságú személyiséggel rendelkezem és szeretem érezni, hogy én irányítok az életemben, ha lehet minden területen. Főként az időmmel kapcsolatban szeretném teljes mértékben ezt hinni.

Aztán amikor az időperspektíváról kérdeztek, megálltam egy pillanatra és képzeletben hátralépve figyeltem magam. Láttam, ahogy a napi rutinomhoz ragaszkodva tervezem a belátható időmet. Aztán mint egy moziban, átültem egy másik filmre. Ott volt egy olyan szereplő, aki nehezen engedi a múltját és görcsösen irányítani akarja a jövőjét, és közben elfelejti élni a mindennapjait. Mindezt egyszerre.

Mondanom se kell, ez elég nagy problémákat okoz a tervezgetős, naptárazós részemnek, de őszintén szólva, nem tekintettem eddig ezt fontos szempontnak. Hiszen mégis mit befolyásol az, ha valami a múltamba húz vissza folyamatosan legyen az jó vagy rossz? Most már tudom. Mindent. Mert az első nagyobb bukkanónál azonnal magamba fordulok, sajnálni kezdem magamat a múltban ért sérelmeim miatt és elkezdek aggódni azon, hogy a tervezett jövőképem egyre jobban elhomályosul előttem. Ugye már sejted, hogy a hangulatom nem éppen egy kiegyensúlyozott, napirendet követő emberé ilyenkor. És itt el is csúszok azonnal, amik csak újabb bosszúságokat okoznak.

Meglehetősen szürreális ez a kettős kép, hiszen én vagyok mindkét jelenet főszereplője, mégis, mintha két teljesen eltérő élet lenne. Persze csak akkor, ha ez ilyen módon szétválasztható lenne, de a helyzet az, hogy ezek összefüggnek, összetartoznak és ugyanúgy hatással vannak ránk és egymásra is. Csak azt gondoljuk, az egyikre nincs ráhatásunk.

Komolyan elkezdett érdekelni, hogyan tudnám ezt a folytonos visszahatást megszüntetni, mert – személyiségemből fakadón – tudni akartam, hogyan irányíthatom mégis a jelenemet és a jövőmet. Első lépésként nem árt megtudni, hogy az időperspektívát tekintve mihez hogyan viszonyulok. Ehhez találsz ezen az oldalon is itt egy nagyon gyors és egyszerű tesztet, amivel néhány perc alatt Te is megtudhatod, melyik területet érdemes jobban megfigyelned és jobban előtérbe helyezni vagy éppen kevesebb jelentőséget adni neki.

Az eddig olvasottak alapján azt hiszem nem okozok nagy meglepetést az alábbi eredményeimmel.

Időperspektíva eredmény

Ez nagyon jó önismereti tesztnek is, de elég jó alapot ad betekinteni abba, hol érdemes változtatni, fejleszteni. Az látszik, hogy imádok nosztalgiázni és a múlt gondjain keseregni. Ahogy az is, mennyire fontos számomra a jövő. Rendkívül jól leírja azt is, mennyire képtelen vagyok (most még) a jelenben élni. Úgyhogy a feladat adott: Ideje lenne kicsit itt és most léteznem, elengedni a múlt nehézségeit és a jövőmhöz kicsit jobban közelíteni a MOST történéseit. Mert milyen jövő várhat rám, ha nem tudok megbirkózni a mindennapjaimmal?! Tarts velem ezen az utazáson, ahol felfedezem, hogy tudom megváltoztatni a hozzáállásomat az időperspektíva különböző síkjain és hogyan tanulom meg tudatosan foglalkozni a jelenemmel és engedni a múltamból. Kemény menet lesz.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Egy minimalista emberkísérlete – prológus

Egy minimalista emberkísérlete – prológus

Vannak dolgok, amik nem változnak az évszázadok során. Ilyen például a felhalmozás, a „luxus” cikkek hajhászása. Mindegy, hogy ez a legújabb Iphone vagy egy nagyobb birtok irányába történik, az ember mindig többet és jobbat akar. Talán ez így van...