Krakkó tök jó! Írhatnék csupán ennyit, de annyi gondolat zúdul a fejemre, hogy nem fogok itt megállni. Egyrészt egy három szavas mondat nem elég egy év összefoglalásához, hisz sokkal komplettebb és sokszínűbb érzések kavarognak a fejemben. Másrészt, annak ellenére, hogy ebben a felgyorsult világban élünk, egy három szavas összefoglaló nem lenne minősíthető, még akkor sem, ha személyiségemet tükrözné, és szóban valami ilyesfajta tömör mondattal válaszolnék.
Kategória: lengyel
A téli szünet röviden
Az elmúlt két héten téli szünet volt, legalábbis a gyerekeknek, ugyanis nekem bent kellett lennem a napköziben, ami működött a szünet alatt. Lengyelországban a napközi máshogy működik, mint Magyarországon, ugyanis
Helló Krakkó!
Igen, megérkeztem. Maga az út finoman mondva sem volt zökkenőmentes, tehát új életem tökéletes bevezetésének tekinthető. A kisebbik gond az autópálya minőségével volt, panaszkodni nincs okom, nem kellett bevennem fejfájás-csillapítót amiatt, hogy annyiszor bevertem volna fejemet. A nagyobbik gond velem volt.
Még tíz nap
Hosszú út áll előttem, ezt nem csak azért mondom, mert hivatalosan csak tíz nap múlva indulok neki, és nem is csak azért, mert Lengyelországba megyek, ahol az ember nyelvének háromszor meg kell botlania, hogy elfogadjanak egy szót, hanem mert most leszek először úgy istenigazából egyedül egy új városban, csak most kezdem az új életem.
Egy önkéntes története – prológus
A fenti bejegyzésekben egyik szerkesztőnk beszámolóit olvashatjátok lengyelországi önkéntességéről.
Egy pályázat keretében “Egy önkéntes története – prológus” bővebben