A Pedagógiai Estek előadássorozat ismét egy teltházas rendezvényt zárt. Dr. Mérő László mesélt a nagyérdeműnek az emberről, miképp viselkedik különböző döntési helyzetekben. Ismertette a tanult optimizmus fogalmát és számos példával mutatta meg logikus, vagy kevésbé logikusnak gondolt emberi lépéseket. Dalos Verával közösen írt beszámolónk következik.
Ki mondjam, ne mondjam? Mondjam-e neki egyáltalán, hogy szeretem? Ha mondom elijesztem, vagy épp egy életre megtartom? Hol itt a logika?
Döntéseinket gyakran befolyásolják az érzelmeink, a kettő pedig sokszor ellentmondásba kerülnek. Mérő László előadásából megtudhattuk, hogy ez egészen zsigeri szinten történik, ugyanis érzelmeink erőteljesen torzító hatást gyakorolhatnak a percepciónkra, azaz észlelésünkre, érzékelésünkre. A kettő között a pszichológusok különbséget tesznek: Az érzékelés az érzékszerveinkben található receptorok segítségével történő ingerek felvételét és annak ingerületté (elektromos impulzus) alakítását jelenti, míg az észlelés magasabb idegrendszeri folyamatokat feltételez, ugyanis e megismerési folyamat alatt az ingerület tudatosítását és annak integrálást értjük.
Az ember olykor nagyon kiszámítható, máskor pedig nagyon kiszámíthatatlan tud lenni döntési helyzeteiben. Mérő László a következőképp próbálta szemléltetni a logika és kiszámíthatóság formáit: az ember nem úgy működik, mint a csapágygolyók, melyek azonos körülmények között ugyan úgy gurulnak le a lejtőn.
„Nincs az a szerelem, ami el nem múlik”
„Van az a szerelem, ami el nem múlik!”
/”Van az a férfi, akihez feleségül mennék.”/
Hogy mi a hasonlóság az akut szerelmes nők, valamint Gandalf és a hobbitok között? Egy kísérletben férfiakat állítottak az Ames szobába, (egy ferde szoba, ahova ha egy meghatározott pontban nézünk be eltorzítja a mérteteket, tehát ugyanaz az ember a szoba egyik felén törpe, míg a másik felén óriásnak fog látszani). Ezek a nők arra a kérdésre, hogy mekkorának látják kedvesüket, azt válaszolták, hogy ez a szoba ferde, s kedvesük biztosan nem alacsonyabb annál, amire ők emlékeznek Ebből is látszik, hogy az érzelmek hatnak a percepcióra. Hogy mi a helyzet a Gyűrűk Urával? A film jeleneteit szintén az Ames szobában vették fel.
„Meg kell nevettetni a lányt, akkor megkapod.”
William James az 1880-as években tett egy érdekes felvetést. Szerinte talán nem is azért nevetünk, mert örülünk, hanem azért örülünk, mert nevetünk. Vagy nem azért ütünk, mert dühösek vagyunk, hanem azért vagyunk dühösek, mert úgy érezzük, hogy üthetnékünk van.
Az embernek 6 alapérzelme van, de a szeretet nincs biológiailag belénk kódolva. Ez csakis tanult érzelem tud lenni. Ez alól kivétel lehet az anyai szeretet.
Létezik egy másodlagos emóció, ami a tanult optimizmus. Szerinte erre kell gyúrnunk, és megpróbálni megérteni a dolgok működését. „Ne gányoljunk, hanem tervezzük meg és utána cselekedjünk”.
„Szép az élet? Igazságos vagy igazságtalan? Igen is, meg nem is. Attól függ, hogy honnan nézzük, de az biztos, hogy szépséget, főleg ha keressük, a legnehezebb helyzetekben is találni benne.” /Nagy Bendegúz/
Köszönjük a szervezőknek, hogy ott lehettünk ezen a remek előadáson.
