Dr. Purebl György, pszichiáter szakorvos és alváskutató, tartott előadást a Mentorháló Pedagógiai Esték programsorozaton 2018. november 6-án.
Beszámolt a „jó alvás” fontosságáról, hiszen manapság nem-alvásbarát világban élünk, és sajnos a XXI. század betegségei összefüggnek az alvászavarral.
A bioritmus az egyik legkötöttebb életfunkció. A nem megfelelő bioritmus számos betegség forrása is lehet. A napi bioritmust (cirkadián ritmust) belső órának is nevezhetjük, mely általában nem változik, viszont egyénenként teljesen eltérő, az alvásunkat is szabályozza.
Lényeges kérdés, hogy mennyit aludjon az ember. A „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” felosztás tűnhet a legkézenfekvőbbnek. Azonban az emberek alvásigénye is nagyon egyedi, és természetesen változhat az évek során. Ez függhet a genetikától, élethelyzettől, stressztől vagy akár betegségtől is. Általánosságban 7-8 óra alvás az elegendő. Hozzá kell tennünk, hogy a túl sok alvás (több mint 10 óra) sem kedvező a bioritmusnak.
Sokaknál nem az alvás mennyisége, hanem a minősége a rossz. A megzavart alvás rengeteg civilizációs kihívás elé állítja az embert, mint például az elhízás, vércukor problémák, depresszió, szívbetegség, stressz, szorongás.
Fontos megjegyezni, hogy egy-egy rossz éjszaka akár hasznos is lehet. Ha fáradtabbak vagyunk másnap, annál jobbat fogunk aludni a következő éjszaka. A probléma a tartós alvászavar. Fokozott étvágyat (különösen édességek, szénhidrátok után), figyelem csökkenését, idegességet és cukorháztartás zavart is okozhat.
Felmerül a kérdés: hogyan óvhatom meg az alvásom?
Szerencsére dr. Purebl Györgytől erre is kaptunk választ. Először is az életmódunkon változtathatunk, különböző alvásbarát szokásokat és alvásjavító praktikákat alkalmazhatunk. Segít, ha minden nap azonos időpontban kelünk. Ez fontosabb, mintha ugyanabban az időpontban feküdnénk le. Elég, ha csak akkor megyünk aludni, ha a tényleges álmosság (és nem csak a fáradtság) tüneteit tapasztaljuk. Alvás előtt valamilyen pihentető tevékenységet végezzünk. Ezenkívül kialakíthatunk magunknak egy lefekvési rutint is. Az ágyban lehetőleg ne dolgozzunk, ne együnk, az ágyat használjuk arra, amire való. Aki megteheti, délutáni pihenőt is beiktathat a napjaiba. Az alváskorlátozás lehetőségével is élhetünk. Ez azt jelenti, hogy ne ellensúlyozzuk a kialvatlanságot (például rengeteg kávéval), illetve a napi rutinunk is maradjon meg, még akkor is, ha fáradtak vagyunk. Menjünk el ugyanúgy sportolni, mint máskor, a következő esténk annál pihentetőbb lesz. Napközben pedig menjünk el sétálni, élvezzük a természetes fényt, hiszen napunk nagy részét úgyis mesterséges fényben töltjük.
Köszönjük a Mentor(h)álónak a lehetőséget!
