Alváskutatás: a belső óra, bioritmus, egészség

Olvasási idő: 2 perc

Dr. Purebl György, pszichiáter szakorvos és alváskutató,  tartott előadást a Mentorháló Pedagógiai Esték programsorozaton 2018. november 6-án.


Beszámolt a „jó alvás” fontosságáról, hiszen manapság nem-alvásbarát világban élünk, és sajnos a XXI. század betegségei összefüggnek az alvászavarral.

A bioritmus az egyik legkötöttebb életfunkció. A nem megfelelő bioritmus számos betegség forrása is lehet. A napi bioritmust (cirkadián ritmust) belső órának is nevezhetjük, mely általában nem változik, viszont egyénenként teljesen eltérő, az alvásunkat is szabályozza.
Lényeges kérdés, hogy mennyit aludjon az ember. A „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” felosztás tűnhet a legkézenfekvőbbnek. Azonban az emberek alvásigénye is nagyon egyedi, és természetesen változhat az évek során. Ez függhet a genetikától, élethelyzettől, stressztől vagy akár betegségtől is. Általánosságban 7-8 óra alvás az elegendő. Hozzá kell tennünk, hogy a túl sok alvás (több mint 10 óra) sem kedvező a bioritmusnak.

Sokaknál nem az alvás mennyisége, hanem a minősége a rossz. A megzavart alvás rengeteg civilizációs kihívás elé állítja az embert, mint például az elhízás, vércukor problémák, depresszió, szívbetegség, stressz, szorongás.

Fontos megjegyezni, hogy egy-egy rossz éjszaka akár hasznos is lehet. Ha fáradtabbak vagyunk másnap, annál jobbat fogunk aludni a következő éjszaka. A probléma a tartós alvászavar. Fokozott étvágyat (különösen édességek, szénhidrátok után), figyelem csökkenését, idegességet és cukorháztartás zavart is okozhat.

Felmerül a kérdés: hogyan óvhatom meg az alvásom?

Szerencsére dr. Purebl Györgytől erre is kaptunk választ. Először is az életmódunkon változtathatunk, különböző alvásbarát szokásokat és alvásjavító praktikákat alkalmazhatunk. Segít, ha minden nap azonos időpontban kelünk. Ez fontosabb, mintha ugyanabban az időpontban feküdnénk le. Elég, ha csak akkor megyünk aludni, ha a tényleges álmosság (és nem csak a fáradtság) tüneteit tapasztaljuk. Alvás előtt valamilyen pihentető tevékenységet végezzünk. Ezenkívül kialakíthatunk magunknak egy lefekvési rutint is. Az ágyban lehetőleg ne dolgozzunk, ne együnk, az ágyat használjuk arra, amire való. Aki megteheti, délutáni pihenőt is beiktathat a napjaiba. Az alváskorlátozás lehetőségével is élhetünk. Ez azt jelenti, hogy ne ellensúlyozzuk a kialvatlanságot (például rengeteg kávéval), illetve a napi rutinunk is maradjon meg, még akkor is, ha fáradtak vagyunk. Menjünk el ugyanúgy sportolni, mint máskor, a következő esténk annál pihentetőbb lesz. Napközben pedig menjünk el sétálni, élvezzük a természetes fényt, hiszen napunk nagy részét úgyis mesterséges fényben töltjük.

Köszönjük a Mentor(h)álónak a lehetőséget!

 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Énidő nyáron is

Énidő nyáron is

Az énidő. Sokat lovagolok ezen a témán, mert, bár nagyon szeretném, nem sikerült még teljesen, bűntudatmentesen és szükséges egészségmegőrző rituáléként beépíteni az életembe. Pedig egyre nagyobb szükségem van rá, és azt gondolom, hogy nem csak...

Mi lett volna, ha tudatosan tervezed meg az évet

Mi lett volna, ha tudatosan tervezed meg az évet

Olvasási idő: 5 perc Az év elején még lelkesek vagyunk, tele ötlettel, tettvággyal és meg akarjuk váltani a világot. Ahogy haladunk az időben előre ez az érzés majd alábbhagy, esetleg elszáll az ihlet és már nem lelkesedünk annyira, de ha tudatosan tervezzük a jövőnket, akkor kitarthat ez a lelkesedés nem csak ebben az évben, hanem akár tovább is.
A titok szerintem – nem meglepő módon – az időperspektívában rejlik. Hiszen ez nem egy sima időbeosztáson alapuló szemlélet, itt az egész életünket, annak minden idősíkját együttesen kell kezelni. Nehezen hangzik? Nos igen, először nekem is annak tűnt, de ha kicsit is esélyt adunk neki, hogy az életünk részévé váljon már néhány nap alatt észre fogjuk venni, hogy megint az időperspektíva szempontjait nézve hoztunk meg egy – valószínűleg jó – döntést.

Nekem az idő

Nekem az idő

  Köszi, de rendben van a napirendem. Teljesen jól kihasználom a napi 24 órámat, mindenre marad időm, amire szeretném, nincs szükségem külső segítségre. Mondjuk a múlthéten sikerült visszarázódnom, mert előtte történt az a dolog, és teljesen...