Láttad-e már a Fekete Párduc filmet? Nem, nyugi, nem leszek filmkritikus, nem lövöm le az egészet, csak egy-két mondatot, ami nagyon megtetszett és megosztanám veled, mert…elgondolkodtató. 😉
Megpróbálom a lehető legkevesebb spoilert belecsempészni az irományba, habár teljesen elkerülni nem tudom, szóval vigyázz, nehogy olyat olvass, amit nem szeretnél!
Tehát, tegyük fel, hogy van egy szereplő, aki mondjuk egy tábornok és a királyi testőrség vezetője, feladata, hogy védelmezze a mindenkori királyt és vele az országot. Hűnek kell lennie, mindegy, hogy ki a király és mibe sodorja az országot.
Ennek a szereplőnek van egy ismerőse, egy barátnője, ha úgy tetszik, aki pedig egy „kém”. Feladata, hogy segítse a királyságot, bár az előzőnél másabb módszerekkel. Ha beüt a krach, alvó ügynökké is változhatna, bár szereplőnk nagyon szívén viseli a nemzet sorsát, ezért egyben nem elhanyagolható aktivista tevékenységet is folytat(na).
Hogy mást ne mondjak, beüt a krach, két szereplőnk párbeszédbe, majd vitába keveredik, hogy mi tévők legyenek. Első szereplőnk, aki a katonaság, a harciasság és a hűség mintapéldája ezt mondja: Bármilyen rossz is a helyzet, tűrnünk kell a nemzetért…! 👿
Második szereplőnknek erre nagyra nyílik szeme-szája, de tudatos, felvilágosult, szabad nőként csak ennyit mond: Nem XY, tennünk kell a nemzetért…! 😯
Tovább nem is írom, mert talán már így is eleget olvastatok. Ha nem jött át, nézzétek meg a filmet! Ha átjött, akkor is! 😉
Személy szerint én elgondolkodtam azon, hogy vajon párhuzamot lehetne-e vonni bármivel, ami körülöttünk folyik, vagy ez is csak egy a sok filmbéli klisés párbeszéd közül…
