Mesék a felnőtté válásról

Olvasási idő: 2 perc

A mesék a gyerekeknek íródtak. Vagy mégsem?

– A Mentorháló 2.0 programsorozat vendége Dr. Boldizsár Ildikó mesekutató, az Egri Egyetem tanára volt.

Kilencféle mesetípust szokás megkülönböztetni. Ezek közül az úgynevezett varázsmesék kerültek bemutatásra. Ezek „azok a mesék, amelyeknek lakodalom van a végén” – hangzott a gyors meghatározás. (Többségüknél így van, „ha mégsem, fontos szerepe van, miért hiányzik…”.) Ezek elmondása a legkülönbözőbb kultúrákban a „beavatási szertartások” idejének vagy az azt követő időszaknak része, vagyis a gyermekkor és a felnőtt lét közötti lelki átalakulást szolgálják.

Üzenetük – az Előadó kifejezésével élve –, hogy

„az Élet és a Létezés két különböző dolog”.

Míg gyermekként elegendő sodródni a környezet munkálta mederben, vagyis élni, a felnőtt korba átlépve már célok és elhivatottság mentén, valamint a társ(ak) – mind családi, mind embertársi értelemben – iránti felelősséggel kell létezni. Az ember életében a vízszintes irány mellett meg kell jelennie a transzcendentálist befogadó függőlegesnek is (égig érő „–  ég ígérő” paszuly/ fa/ …).  Miközben a személyben tudatosul, hogy az igazán komoly kihívásokban csak magára számíthat, az egyéni ént a másokért is felelősséget érző univerzális énnek kell felváltania. Az Előadó iránymutatásával élve, a felnőttnek tisztává kell váljon, a Tibeti halottaskönyvben olvasható, egyik kedvenc mondatának tartalma:

„Ritkán és nehezen hozzáférhető emberi test birtokába jutottál, nincs idő tévutakra.”

Az este végén elhangzott két szépséges elbeszélés, Aminbég története és a Békahercegnő meséje. Ezeket és további változatos – a világ legkülönbözőbb vidékeiről való – „felnőtté avató” regéket talál az Olvasó a Szerző könyvében (tizenhatot a Fiúknak, tizenhatot a Lányoknak szentelve). Ajánljuk figyelmükbe!

Köszönjük a részvétel lehetőségét a Szervezőknek!

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Mi lett volna, ha tudatosan tervezed meg az évet

Mi lett volna, ha tudatosan tervezed meg az évet

Olvasási idő: 5 perc Az év elején még lelkesek vagyunk, tele ötlettel, tettvággyal és meg akarjuk váltani a világot. Ahogy haladunk az időben előre ez az érzés majd alábbhagy, esetleg elszáll az ihlet és már nem lelkesedünk annyira, de ha tudatosan tervezzük a jövőnket, akkor kitarthat ez a lelkesedés nem csak ebben az évben, hanem akár tovább is.
A titok szerintem – nem meglepő módon – az időperspektívában rejlik. Hiszen ez nem egy sima időbeosztáson alapuló szemlélet, itt az egész életünket, annak minden idősíkját együttesen kell kezelni. Nehezen hangzik? Nos igen, először nekem is annak tűnt, de ha kicsit is esélyt adunk neki, hogy az életünk részévé váljon már néhány nap alatt észre fogjuk venni, hogy megint az időperspektíva szempontjait nézve hoztunk meg egy – valószínűleg jó – döntést.

Mi az idő?

Mi az idő?

Mi az idő? Ezerféle megfogalmazással találkozunk rendszeresen, amik nagyobbnál nagyobb életbölcsességeknek hangzanak, mint pl.: “Az idő pénz." "Az idő relatív." "Arra van időd, amire te szeretnéd.” Ezek nagyon okos gondolatok és valahol...

Nekem az idő

Nekem az idő

  Köszi, de rendben van a napirendem. Teljesen jól kihasználom a napi 24 órámat, mindenre marad időm, amire szeretném, nincs szükségem külső segítségre. Mondjuk a múlthéten sikerült visszarázódnom, mert előtte történt az a dolog, és teljesen...