Amit ebből a hétből először kiemelnék, az az, hogy olyan gyorsan és tartalmasan telt, hogy el is felejtettem vezetni a blogot. Olyan, mintha az előző hetem csak tegnap publikáltam volna és hopp, már szerda van és kedden kellett volna megírni. Szóval hogy is nézett ki a harmadik hét a TFK kÖr kihívás megkezdése óta.
Elhatároztam, hogy minden nap sportolok, és ez sikerült is, egészen szombatig, amikor is egy éjszakai rossz lépés (értsd szó szerint) következtében kifordult a bokám, amire másnap már nem tudtam ráállni. Viszont az ezt a kis balesetet (nahát, a bal bokámmal történt…) megelőzően összegyűlt az Ötszázalék csapata egy évindító ötletelésre, és nagyon jól haladtunk! A 30as nyugdíjas szegedi előadásunkra pedig minden jegy elkelt! Az egyesületünk haladásáért tehát igen sokat sikerült tenni ezen a héten is, amire nagyon büszke vagyok. Ám most már szerda este van, és a hét többi történését nem érzem kiemelkedőnek, sem negatív sem pozitív szempontból, meg a motivációm is elég lanyha.
Új cél: boka meggyógyítása.
