Szegedi Pszichológiai Napok 2015/I

Olvasási idő: 3 perc

XIV. FORUM HUMANUM           

Idén októberben rendezték meg a 14. Szegedi Pszichológiai Napokat. A szervezők az emberi játszmák megismerésére hívták meg a nagyérdeműt. A konferencia célja, hogy minél szélesebb közönséghez eljuthasson a pszichológia tudománya: izgalmas előadások és műhelyfoglalkozások köré fonva. 


Két előadás témáját emelném ki. Elsőként a párkapcsolati függőségeket, majd másodikként a kapcsolatokban lévő játszmákat.

Folyamatos függőségben éljük mindennapjainkat. Az utcán, ha valaki megnéz minket, nem arra gondolunk, milyen vonzóak vagyunk, hanem hogy biztos valami ciki, kivetnivaló lehet rajtunk. Nem látjuk meg saját értékeinket.

Almási Kitti

Önbecsülésünk a másik megítéléséhez mérten fog csökkenni vagy növekedni. Szükségünk van arra, hogy halljuk a környezet véleményét, de nem szabad attól szoronganunk, hogy kevesek lennénk.

Ma mégis így teszünk: kiszolgáltatjuk magunkat és függni kezdünk, így megnő belső feszültségünk. Merjük szeretni magunkat! Ezzel nem beképzeltek, hanem erősebbek leszünk.
Dr. Almási Kittitől egy érdekes törtnetet hallhattunk egy jóképű srácról és egy csinos lányról. Mindketten megnyerő személyiségek, jó megjelenésű fiatalok. Regisztráltak egy társkereső oldalon, megismerkedtek, csevegtek, majd az idő teltével randevút beszéltek meg egy kávézóban. Találkoztak, leültek egy asztalhoz, és innentől leblokkoltak. Egy kérdés, rá egy rövid válasz. Csend. A fiú szorongott, mit is kérdezzen, a lány pedig rendkívül szűkszavú volt. A randi végeztével, az egyik és a másik fél is szomorúan távozott.  Később kiderült, hogy mindketten ugyanazt a rendelőt keresték fel, hogy segítsenek a történtek feldolgozásában.

Elmondták saját élményüket, hogy mennyire vonzónak és megnyerőnek találták a másik felet, mégis leblokkoltak. Mit fog gondolni? Hogy fog reagálni? Függtek cselekedeteiktől, és szorongtak a véleménynyilvánítástól.  Kis idő elteltével újra találkoztak, immár a rendelőben, természetesen pusztán a véletlen eredményeképp. Ismét beszélgetni kezdtek, most már szabadabban és szorongás nélkül. Hogy mi lett a folytatás? Azt mindenki kitalálhatja.
Mindebből mit vonhatunk le? Merjünk beszélni az érzéseinkről! Merjük kimondani, hogy figyelj, picit izgulok. Nos, akkor mi történik? Kiderül, hogy a másik is épp annyira szorong, mint mi. Vetkőzzük le félelmeinket, és lépjünk ki abból, hogy csak a hibákat keresük magunkban. Vegyük észre értékeinket és nyissunk bátran a világ felé!

Benák-Tömöri Judit A működő párkapcsolat kommunikációs és pszichoszexuális tényezőiről tartott előadást.  Kapcsolatainkban különféle játszmákat játszunk, melyeknek vannak előnyei és hátrányai.
A legtöbb nő nem szereti a testét, félnek levetkőzni és megmutatni magukat ezért általában csak a „frigid nő” szerepében élnek.

Benák-Tömöri Judit

A fiatal lányok sokszor panaszkodnak, hogy őket csak kihasználják. Egy éjszakára kellettek, nem hívták őket vissza másnap. A történet a következő, valakit elcsábítanak, lefekszenek vele és utána mi történik? Semmi. Bekerülnek egy olyan kategóriába, amit most nem illetünk nevén. Halmozzák a sérelmeket, és mindenkit szemét bunkónak neveznek. Ők nem kellenek senkinek, akinek meg igen, annak sincs semmi komoly szándéka. Miért van ez? Nem becsülik magukat, és aláértékelik személyüket, majd nem értik, őket miért használják ki állandóan.

„Randizzatok”– mondta az előadónő. Cseréljetek a kiszemelt féllel telefonszámot. Persze az olyan unalmas és régimódi és még jönnek a kifogások.  Tessék, ismerkedni annak ésszerű és eredményes módján! Adjunk magunknak és a másiknak is időt, majd a dolgok alakulni fognak.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek

Énidő nyáron is

Énidő nyáron is

Az énidő. Sokat lovagolok ezen a témán, mert, bár nagyon szeretném, nem sikerült még teljesen, bűntudatmentesen és szükséges egészségmegőrző rituáléként beépíteni az életembe. Pedig egyre nagyobb szükségem van rá, és azt gondolom, hogy nem csak...

Mi lett volna, ha tudatosan tervezed meg az évet

Mi lett volna, ha tudatosan tervezed meg az évet

Olvasási idő: 5 perc Az év elején még lelkesek vagyunk, tele ötlettel, tettvággyal és meg akarjuk váltani a világot. Ahogy haladunk az időben előre ez az érzés majd alábbhagy, esetleg elszáll az ihlet és már nem lelkesedünk annyira, de ha tudatosan tervezzük a jövőnket, akkor kitarthat ez a lelkesedés nem csak ebben az évben, hanem akár tovább is.
A titok szerintem – nem meglepő módon – az időperspektívában rejlik. Hiszen ez nem egy sima időbeosztáson alapuló szemlélet, itt az egész életünket, annak minden idősíkját együttesen kell kezelni. Nehezen hangzik? Nos igen, először nekem is annak tűnt, de ha kicsit is esélyt adunk neki, hogy az életünk részévé váljon már néhány nap alatt észre fogjuk venni, hogy megint az időperspektíva szempontjait nézve hoztunk meg egy – valószínűleg jó – döntést.